1987-1997-2007
2007.
1997.
1987.
1975.
2008. július 7., hétfő
a kiralyno
Rengeteg fempenzem volt a minap, es elkezdtem nezegetni. Megfigyelheto a kiralyno abrazolasai az evek soran.
1987-1997-2007
2007.
1997.
1987.
1975.
1987-1997-2007
2007.
1997.
1987.
1975.
2008. július 3., csütörtök
meetings
Emberek, akikre emlekszem, futo talalkozasunk soran:
1. Reszeg tag a Tescoban
2. Magyar csaj a sikatorban telefonnal
3. Magyarok a buszon
4. A no a metrorol, akivel ketszer is talalkoztam
5. Transzvesztita es egy pasi a sikatorban.
majd kifejtem oket.
1. Reszeg tag a Tescoban
2. Magyar csaj a sikatorban telefonnal
3. Magyarok a buszon
4. A no a metrorol, akivel ketszer is talalkoztam
5. Transzvesztita es egy pasi a sikatorban.
majd kifejtem oket.
alom
Na, ez most kicsit hosszu lesz...de szerintem megeri leirni.
A minap almodtam egy nagyon furat...termeszetesen nagyon tetszett.
Az alapfelallas az, hogy egy regebbi almom vegyult uj elemekkel, es uj nezoponttal. Volt egy almom, amiben egy srac menekul a maffiozo batyja elol (mindket szereplo szamomra teljesen ismeretlen, senkire nem asszocialtam a kornyezetembol). A sracnak el kell jutnia vmeddig, nem tudni meddig, akkor biztonsagba kerul, de a batyja egy tavcsoves puskaval lelovi.
Ez az alom teljesedett ki, vagy fejlodott tovabb. Volt a srac, volt a batyja, es voltam en is. Egy csalad voltunk, akiknek a szulei nem eltek, csak a nagyszulok. A legidoseb teso gengeszter volt, mi nem dolgoztunk sehol, o latott el mindennel.
Hat aranyrudrol volt szo az almomban. Egy pincehelysegben a nagyszulok termesztettek szolot. Ott tevekenykedtek. En odamentem, es harom aranyrud volt nalam. Tudtam, hogy a batyam vissza akarja kapni majd ezeket. Ebbol egyet magamnal tartottam, a nagyfaternak pedig azt mondtam, hogy elasom vmelyik szolotoke ala a maradek ketto rudat. Kertem, hogy ne arulja el a batyamnak, hogy a rudak itt vannak, csak akkor, ha en mar nem elek, es a batyamnak egy kisfia (vagy gyermeke) szuletik...akkor ertekelni fogja, hogy mennyire szeretem, annak ellenere, hogyvalaszinuleg meg fog olni, amiert eltuntettem az arany rudakat,; vagy vhol nagyon messze leszek tole, nagyon biztonsagos helyen.
Aztan a masik tesommal menekulni kezdtunk (Az elozo almomban olyan volt a menekules, mintha az utcankon lett volna, majd Kecsken a fo uton folytatodott...es el kellett jutnia a sracnak a Fo ut vegere (2kilometer kb.). Azonban soha nem jutott tovabb 1 km/nel...
Most azonban en tudtam ezta veget...ezert azt javasoltam, hogy menjunk lent a Holt-Tisza lejaro felol. Majd 1 km utan ki a Fo utra....tulajdonkeppen tudthattam volna, mar akkor, hogy nem fog skerulni a dolog...ott mentunk ra a Fo utra, ahol elozoleg is lelottek a testveremet. Egesz jol haladtunk pedig...szinte szarnyaltunk, hogy minket nem lehet elkapni, es remeny van eleerni a biztonsagos zonat, mert a batyank a masik utvonalon keres minket.
Es, tenyleg. Kileptunk a Fo utra; csak egy testet latok eldolni mellettem, akinek a tarkojan keresztul egy golyo tovaszall.
Megfordultam, es ey auto tetejen kinez a batyam, egy vadaszpuskaval a kezeben. Engem pedig betessekeltek a kocsiba. Benn a kocsiban a batyo az arany felol kerdez. A testvere holtteste nem is erdekli, cska az arany. Mint mondja, ez mas, itt nincs csaladi kotelek. Ez uzlet. Viszont nem tudja figyelmen kivul hagyni azt sem, hogy en vagyok a legkisebbik occse, aki majd atvehetne a csaladi uzletet. Csak beszel, en epdig figyelem: `Tudod, nagoyt csalodtam, de nem gond, ez mutatja, hogy kesz vagy ervenyesiteni az erdekeidet.` Bla-Bla-Bla...`Hol a maradek arany????`
...Visszaerunk a csaladi hazhoz, fura-, megis biztonsagos erzes kerit hatalamaba. A testverem elovesz egy 30 centis femrugot, majd szetfesziti, hogy egyetlen meglehetosen hosszu drot legyen a kezeben.
Es akkor mindent megertek.
Csak azert autoztunk eddig, mert meg akarta tudni, hogy hol a maradek arany. Ha a hatizsakomban lett volna, akkor ott helyben lelo engem is. (Az alomban ez a felismeres erzese volt a legintenzivebb)
Megfogom a kezet, es egyszerre nevetek mikozben konnyek gyulnek a szemembe, udvozolni halandosagom vegenek kozeli eljovetelet.
Viaskodunk. Azt mondom neki: `Nem, nem nem. Nem hiszem el, szoval csak ezert autoztunk, minden amit mondtal, csak hazugsag volt.`
O pedig nem mer a szemembe nezni, csak probalja szabadda tenni a fojto-drotot tarto kezeit.
Tobbre nem emlekszem, csak most jonnek be olyan kepek, hogy en tovabbfutok, amikor lelovik a testveremet, majd engem is le akarnak loni, de egy parnat tartok magam ele (amikor aludtm, raraktam a parnat a fejemre, hogy nem halljam szobatarsam horkolasat), amivel sikeresen megvedem magam attol, hogy a batyam lovesei nem okozzanak serulest bennem. De ez megellentmonda jozan logikanak...de hat ilyenek az almok.
Nem haltam meg almomban. Jaaaaj. Igen, az alom vegere tisztan emlekszem. Ugy gondolom, hogy az agyam tudta, hogy nemsokara fel fogok kelni az ebreszto ora miatt. (Ugyanis rendszeresen felebredek 6 orakor, es utana 8 ora utan, par perccel az ebreszto elott.) Szoval a szervezetem tudta, hogy nemsokara fel kell ebredenem, es ez osszefonodott az eletemert folytatott viaskodoasban a batyammal, hogy ne tudjon megfojtani a drottal. Megis, bar feltem, arra gondoltam, hogy ha nem talalja meg az aranyat, a nagyszulok majd elviszik neki, ha szuletik egy gyereke, es akkor mar latni fogja, mennyire szerettem is ot.
Vegul felebredtem...pedig ennek az alomnak a vegkimenetelere nagyon kivancsi lettem volna.
A minap almodtam egy nagyon furat...termeszetesen nagyon tetszett.
Az alapfelallas az, hogy egy regebbi almom vegyult uj elemekkel, es uj nezoponttal. Volt egy almom, amiben egy srac menekul a maffiozo batyja elol (mindket szereplo szamomra teljesen ismeretlen, senkire nem asszocialtam a kornyezetembol). A sracnak el kell jutnia vmeddig, nem tudni meddig, akkor biztonsagba kerul, de a batyja egy tavcsoves puskaval lelovi.
Ez az alom teljesedett ki, vagy fejlodott tovabb. Volt a srac, volt a batyja, es voltam en is. Egy csalad voltunk, akiknek a szulei nem eltek, csak a nagyszulok. A legidoseb teso gengeszter volt, mi nem dolgoztunk sehol, o latott el mindennel.
Hat aranyrudrol volt szo az almomban. Egy pincehelysegben a nagyszulok termesztettek szolot. Ott tevekenykedtek. En odamentem, es harom aranyrud volt nalam. Tudtam, hogy a batyam vissza akarja kapni majd ezeket. Ebbol egyet magamnal tartottam, a nagyfaternak pedig azt mondtam, hogy elasom vmelyik szolotoke ala a maradek ketto rudat. Kertem, hogy ne arulja el a batyamnak, hogy a rudak itt vannak, csak akkor, ha en mar nem elek, es a batyamnak egy kisfia (vagy gyermeke) szuletik...akkor ertekelni fogja, hogy mennyire szeretem, annak ellenere, hogyvalaszinuleg meg fog olni, amiert eltuntettem az arany rudakat,; vagy vhol nagyon messze leszek tole, nagyon biztonsagos helyen.
Aztan a masik tesommal menekulni kezdtunk (Az elozo almomban olyan volt a menekules, mintha az utcankon lett volna, majd Kecsken a fo uton folytatodott...es el kellett jutnia a sracnak a Fo ut vegere (2kilometer kb.). Azonban soha nem jutott tovabb 1 km/nel...
Most azonban en tudtam ezta veget...ezert azt javasoltam, hogy menjunk lent a Holt-Tisza lejaro felol. Majd 1 km utan ki a Fo utra....tulajdonkeppen tudthattam volna, mar akkor, hogy nem fog skerulni a dolog...ott mentunk ra a Fo utra, ahol elozoleg is lelottek a testveremet. Egesz jol haladtunk pedig...szinte szarnyaltunk, hogy minket nem lehet elkapni, es remeny van eleerni a biztonsagos zonat, mert a batyank a masik utvonalon keres minket.
Es, tenyleg. Kileptunk a Fo utra; csak egy testet latok eldolni mellettem, akinek a tarkojan keresztul egy golyo tovaszall.
Megfordultam, es ey auto tetejen kinez a batyam, egy vadaszpuskaval a kezeben. Engem pedig betessekeltek a kocsiba. Benn a kocsiban a batyo az arany felol kerdez. A testvere holtteste nem is erdekli, cska az arany. Mint mondja, ez mas, itt nincs csaladi kotelek. Ez uzlet. Viszont nem tudja figyelmen kivul hagyni azt sem, hogy en vagyok a legkisebbik occse, aki majd atvehetne a csaladi uzletet. Csak beszel, en epdig figyelem: `Tudod, nagoyt csalodtam, de nem gond, ez mutatja, hogy kesz vagy ervenyesiteni az erdekeidet.` Bla-Bla-Bla...`Hol a maradek arany????`
...Visszaerunk a csaladi hazhoz, fura-, megis biztonsagos erzes kerit hatalamaba. A testverem elovesz egy 30 centis femrugot, majd szetfesziti, hogy egyetlen meglehetosen hosszu drot legyen a kezeben.
Es akkor mindent megertek.
Csak azert autoztunk eddig, mert meg akarta tudni, hogy hol a maradek arany. Ha a hatizsakomban lett volna, akkor ott helyben lelo engem is. (Az alomban ez a felismeres erzese volt a legintenzivebb)
Megfogom a kezet, es egyszerre nevetek mikozben konnyek gyulnek a szemembe, udvozolni halandosagom vegenek kozeli eljovetelet.
Viaskodunk. Azt mondom neki: `Nem, nem nem. Nem hiszem el, szoval csak ezert autoztunk, minden amit mondtal, csak hazugsag volt.`
O pedig nem mer a szemembe nezni, csak probalja szabadda tenni a fojto-drotot tarto kezeit.
Tobbre nem emlekszem, csak most jonnek be olyan kepek, hogy en tovabbfutok, amikor lelovik a testveremet, majd engem is le akarnak loni, de egy parnat tartok magam ele (amikor aludtm, raraktam a parnat a fejemre, hogy nem halljam szobatarsam horkolasat), amivel sikeresen megvedem magam attol, hogy a batyam lovesei nem okozzanak serulest bennem. De ez megellentmonda jozan logikanak...de hat ilyenek az almok.
Nem haltam meg almomban. Jaaaaj. Igen, az alom vegere tisztan emlekszem. Ugy gondolom, hogy az agyam tudta, hogy nemsokara fel fogok kelni az ebreszto ora miatt. (Ugyanis rendszeresen felebredek 6 orakor, es utana 8 ora utan, par perccel az ebreszto elott.) Szoval a szervezetem tudta, hogy nemsokara fel kell ebredenem, es ez osszefonodott az eletemert folytatott viaskodoasban a batyammal, hogy ne tudjon megfojtani a drottal. Megis, bar feltem, arra gondoltam, hogy ha nem talalja meg az aranyat, a nagyszulok majd elviszik neki, ha szuletik egy gyereke, es akkor mar latni fogja, mennyire szerettem is ot.
Vegul felebredtem...pedig ennek az alomnak a vegkimenetelere nagyon kivancsi lettem volna.
eb/donto
Emese itt volt Londonban. Jo volt vegre valaki regi ismerossel talalkozni. Kar, hogy bulizni nem tudtam menni, mert meglehetosen sokat dolgozom. Egyik este elugrottam a baratnojehez, aki eppen egy irodaepuletben es egyben lakohelysegben vendegelt meg minket. Nagyon tetszett a hely. Nagyon nagy terrel rendelkezett, tenylegesen nehez lett volna lakoepuletnek nevezni...de pont ez a fajta ambivalencia volt, ami megszepitette, es szinte ellenallhatatlanna tette a lakast. Rengeteg belso epiteszeti megoldas bujt meg a falakban, amelyek szinte szetfeszitettek a helyet, hogy ervenyesulni tudjanak. En legalbbis igy ereztem.
Megneztuk az eb-dontot egy pubban, a The Zoo bar and Lounge-ban. Belepo 3font volt, olcsobb, mint a legolcsobb soruk, de legalabb volt egy nagy kivetito. Kb 80 spanyol szurkolo, es 15 nemet szimpatizans volt a helyen, mindenki nagyon jol erezte magat...eloszor tapasztaltam meg azt a fajta oromot, amit az ember a hazaja sportcsapata irant erezhet...ott voltak a spanyolok, majd kiugrottak a borukbol...mikor fogok talan en is igy focimeccset nezni...irigyeltem oket. Emeseek maradtak a helyen, merg mentek bulizni...en meg termeszetesen haza, hogy masnap reggel toljak egy dupla muszakot.
Megneztuk az eb-dontot egy pubban, a The Zoo bar and Lounge-ban. Belepo 3font volt, olcsobb, mint a legolcsobb soruk, de legalabb volt egy nagy kivetito. Kb 80 spanyol szurkolo, es 15 nemet szimpatizans volt a helyen, mindenki nagyon jol erezte magat...eloszor tapasztaltam meg azt a fajta oromot, amit az ember a hazaja sportcsapata irant erezhet...ott voltak a spanyolok, majd kiugrottak a borukbol...mikor fogok talan en is igy focimeccset nezni...irigyeltem oket. Emeseek maradtak a helyen, merg mentek bulizni...en meg termeszetesen haza, hogy masnap reggel toljak egy dupla muszakot.
cursed
Valami van...pedig nem talalkoztam semmilyen oreg ciganyasszonnyal, aki megatkozott volna. Megis folyton csak a baj tortenik a munkahelyen. Tegnapelott kezdodott: este befoliaztam a maradek csirkeket, es elindultam a hutobe veluk. Aztan a hutoajtoban elejtettem az egeszet. 11 csirkebeol 4 a foldon landolt. Nem is lett volna baj, csak megint plusz munkat csinaltam magamnak. Takarithattam fel az egeszet aztan a megmaradt tiszta csirkeket megint foliaztam.Franko.
Tegnap: reggel a dolgom az is, hogy a raktarba lepakoljam a megerkezett italokat. Eppen mentem, amikor hozzaertem az egyik `italtoronyhoz`, ami meg szepen eldolt. Szettort hat uveg bor, 12 uveg asvanyviz, par sor....na persze ezzel egyutt plusz takaritas. Luciano segitett feltakaritani, mondta hogy semmi gond, `accident`. Jose is azzal vigasztalt, hogy ne torodjek vele, mert barkivale megtortenhetett volna. Csak annyi a kolonbseg, hogy persze ez velem tortent meg. Kivel massal. Eleg szarul voltam delelott, nem igazan szoltam senkihez. Aztan este pakoljuk ki a szemetet...a nehez zsakokat eddig mindig ugy dobtam ki, hogy belenditettem, ez azzal a lendulettel bele a kukaba. Most is ez volt a szandekom, de amikor elindult a kezemben a zsak felfele, akkor kiszakadt, es a szemet az utcan landolt, amit takarithattam fel magam.
Szoval, ha van valami, amit megtanultam az elmult napokban, az az, hogy nem fook sietni, vagy erofeszitest sporolni. Nem szokasom hinni felsobb hatalmakban, de valahogy ugy ereztem, hogy ennek is oka volt. Meg akart tanitani valamit nekem; es ezt addig csinalja, maig nem tanulok belole. Nos, ezzel lecke rendben. Kikerdezhetnek. Nem fogok fel kezzel csinalni semmit, csak azert, hogy ezzel idot spoorljak magamnak. Nem erdekel semmifele bizonytalan megoldas, ha barmifele pakolasrol, vagy egyeb dolgorol van szo.
Tegnap: reggel a dolgom az is, hogy a raktarba lepakoljam a megerkezett italokat. Eppen mentem, amikor hozzaertem az egyik `italtoronyhoz`, ami meg szepen eldolt. Szettort hat uveg bor, 12 uveg asvanyviz, par sor....na persze ezzel egyutt plusz takaritas. Luciano segitett feltakaritani, mondta hogy semmi gond, `accident`. Jose is azzal vigasztalt, hogy ne torodjek vele, mert barkivale megtortenhetett volna. Csak annyi a kolonbseg, hogy persze ez velem tortent meg. Kivel massal. Eleg szarul voltam delelott, nem igazan szoltam senkihez. Aztan este pakoljuk ki a szemetet...a nehez zsakokat eddig mindig ugy dobtam ki, hogy belenditettem, ez azzal a lendulettel bele a kukaba. Most is ez volt a szandekom, de amikor elindult a kezemben a zsak felfele, akkor kiszakadt, es a szemet az utcan landolt, amit takarithattam fel magam.
Szoval, ha van valami, amit megtanultam az elmult napokban, az az, hogy nem fook sietni, vagy erofeszitest sporolni. Nem szokasom hinni felsobb hatalmakban, de valahogy ugy ereztem, hogy ennek is oka volt. Meg akart tanitani valamit nekem; es ezt addig csinalja, maig nem tanulok belole. Nos, ezzel lecke rendben. Kikerdezhetnek. Nem fogok fel kezzel csinalni semmit, csak azert, hogy ezzel idot spoorljak magamnak. Nem erdekel semmifele bizonytalan megoldas, ha barmifele pakolasrol, vagy egyeb dolgorol van szo.
2008. június 26., csütörtök
elmentek
Na, ma Attila is elment, ami azt jelenti, hogy most csak en vagyok a magyarok kepviseloje a munkahelyen, egeszen jovo pentekig.
Kemeny lesz. Egy csomo dologra kell figyelni, es maikor vege van, vajmi keves energiam van barmire is.
Holnap talakozom Emesevel, atugrik par napra Londonba, na majd talan o kimozdit.
Huzos het lesz innentol: Szombaton, hetfon, kedden, szerdan dupla muszak. Reggel 10tol benn vagyok ejfelig (olyan mintha az acsokkal tolnam, csak eltolva az idopontot is). Nem baj, ez lesz a proba-het...sztem ha ezx menni fog, akkor mar nem lesz gond a tovabbiakban.
Kimentem Camden-be megint a minap, de rajottem, hogy ezt igy meg nem lehet. Penzben nullan vagyok, arra meg keptelen vagyok, hogy csak jarkaljak, de egyaltaln semmit se vegyek.
Csutortokon fizetes, sztem abbol megveszem hazafele a repjegyet (kb 55 font lesz, aug 25. delelott), egy taskat, meg berlet, kaja, maradek pedig megy a jovo heti lakberre. Jovo hettol tevezem mar azt, hogy tenylegesen felre tudok rakni.
Ja, van csekkfuzetem. Bar nem tudom minek. Jo lesz emlekbe maximum. El akartam intezni az internetes banking-ot is...kerte a kartyam biztonsagi kodjat. Hirtelene nem tudtam mire gondolt, de sebaj, mert ott volt egy kis link: What is the security number?
Na, klikk ra, es megmutatja. Na persze, megmutatta, csakhogy nem ujabb ablakban, hanem abban, amiben az adataimat bevittem...nyomtam egy vissza gombot, es eltunt az osszes begepelt adat! Remelem csuklott a honlap moderatora, mert ajanlottam neki par dolgot.
Az internetes bankinghoz meg fel kell hivnom bankot, csak azutan kuldenek nekem User ID-t...mindegy. A taska, berlet, repjegy belefer sztem (20+15+55=90 font)
Ja, masik. Jozsi a szobatarsam most bar be van sorozve, de azt mondta, hogy holnap keres vmi repulot es hazautazik, mert elege van Londonbol...azert ez nem tul jo. Megnyugtatott, hogy keres valakit maga helyett...o dolga marad-e, vagy sem...bar reszeg ember nem hazudik :-)...mintha nem lenne eleg valtozas korulottem mostanaban.
Apropo lakotars. Csak hogy a kolis dolgokrol is beszeljunk: lett uj szobatarsam valszeg. Es maradok a 108-as szobaba. Zoli elvileg atkoltozik 107-be Bogi melle, hozzam meg lejon Jakucs Jani (jo fej negyedeves regesz srac). Legalabb ez megoldodott.
Na, most is elgepelgetem az alvoidomet. Megyek, mert bar holnap csak harom orat dolgozom, pihentnek kell lennem amennyire lehet, mivel megbosszulja magat ha nem tudok felporogni a munkara...
Kemeny lesz. Egy csomo dologra kell figyelni, es maikor vege van, vajmi keves energiam van barmire is.
Holnap talakozom Emesevel, atugrik par napra Londonba, na majd talan o kimozdit.
Huzos het lesz innentol: Szombaton, hetfon, kedden, szerdan dupla muszak. Reggel 10tol benn vagyok ejfelig (olyan mintha az acsokkal tolnam, csak eltolva az idopontot is). Nem baj, ez lesz a proba-het...sztem ha ezx menni fog, akkor mar nem lesz gond a tovabbiakban.
Kimentem Camden-be megint a minap, de rajottem, hogy ezt igy meg nem lehet. Penzben nullan vagyok, arra meg keptelen vagyok, hogy csak jarkaljak, de egyaltaln semmit se vegyek.
Csutortokon fizetes, sztem abbol megveszem hazafele a repjegyet (kb 55 font lesz, aug 25. delelott), egy taskat, meg berlet, kaja, maradek pedig megy a jovo heti lakberre. Jovo hettol tevezem mar azt, hogy tenylegesen felre tudok rakni.
Ja, van csekkfuzetem. Bar nem tudom minek. Jo lesz emlekbe maximum. El akartam intezni az internetes banking-ot is...kerte a kartyam biztonsagi kodjat. Hirtelene nem tudtam mire gondolt, de sebaj, mert ott volt egy kis link: What is the security number?
Na, klikk ra, es megmutatja. Na persze, megmutatta, csakhogy nem ujabb ablakban, hanem abban, amiben az adataimat bevittem...nyomtam egy vissza gombot, es eltunt az osszes begepelt adat! Remelem csuklott a honlap moderatora, mert ajanlottam neki par dolgot.
Az internetes bankinghoz meg fel kell hivnom bankot, csak azutan kuldenek nekem User ID-t...mindegy. A taska, berlet, repjegy belefer sztem (20+15+55=90 font)
Ja, masik. Jozsi a szobatarsam most bar be van sorozve, de azt mondta, hogy holnap keres vmi repulot es hazautazik, mert elege van Londonbol...azert ez nem tul jo. Megnyugtatott, hogy keres valakit maga helyett...o dolga marad-e, vagy sem...bar reszeg ember nem hazudik :-)...mintha nem lenne eleg valtozas korulottem mostanaban.
Apropo lakotars. Csak hogy a kolis dolgokrol is beszeljunk: lett uj szobatarsam valszeg. Es maradok a 108-as szobaba. Zoli elvileg atkoltozik 107-be Bogi melle, hozzam meg lejon Jakucs Jani (jo fej negyedeves regesz srac). Legalabb ez megoldodott.
Na, most is elgepelgetem az alvoidomet. Megyek, mert bar holnap csak harom orat dolgozom, pihentnek kell lennem amennyire lehet, mivel megbosszulja magat ha nem tudok felporogni a munkara...
2008. június 21., szombat
tegnap
Haat, tegnap vegeztem 3kor, de mondtak, hogy elmehetek egy masik Nando`s-ba dolgozni este, ha akarok. Gondoltam, nem gond, elmegyek. Jose emlitette, hogy minden automta es uj, meg kicsi a konyha Na, ezt csak megnezem mar magamnak.
Minden, amit eddig tanultam vagy megjegyeztem, azt tegnapel kellett felejtenem ott a masik helyen. Mashogy ment a suto, a konyha kicsi, bennhagyjak a racsokat a sutoben...kicsi t elegem lett. Volt egy szenegali srac, Abu, o segitett. Korrekt volt.
Vegulis hanali 1ora 8perckor zartak be a helyet, akkorra vegeztem. Busszal meg haza. Amikor leraktam a taqkamat itthon, fel 3 volt.
Ma felkeltem, mosni akarok, erre szar a mosogep. Elvittem az itt lako angol csaj batyjahoz a cuccot, most azt varom, aztan meg tutira viszafekszem.
Ja, es az ido is szar...ez nem az en napom lesz.
Minden, amit eddig tanultam vagy megjegyeztem, azt tegnapel kellett felejtenem ott a masik helyen. Mashogy ment a suto, a konyha kicsi, bennhagyjak a racsokat a sutoben...kicsi t elegem lett. Volt egy szenegali srac, Abu, o segitett. Korrekt volt.
Vegulis hanali 1ora 8perckor zartak be a helyet, akkorra vegeztem. Busszal meg haza. Amikor leraktam a taqkamat itthon, fel 3 volt.
Ma felkeltem, mosni akarok, erre szar a mosogep. Elvittem az itt lako angol csaj batyjahoz a cuccot, most azt varom, aztan meg tutira viszafekszem.
Ja, es az ido is szar...ez nem az en napom lesz.
2008. június 19., csütörtök
picasa
Most a napokban kitanulom a Picasa hasznalatat, plusz igyekszem fenykepezgetni is, es felrakom oket ide vhova...
alom
Ma megint valami furat almodtam. Egy abc/ben voltam egy masik emberrel, ot ismertem, egyebkent nem emlekszem, ki lehetett. A bolt kzepen nagy halomban termekek voltak, bedobozolva. Barmit elvihettel kozuluk. Emlekszem, hogy tusfurdoket kerestem, es ket fulhallgatot (amik mellesleg kellenek is a kozeljovoben). A nagy kupac mellet ult ket keleti (indiai, vagy pakisztani) srac, akiknek felfigyeltem a szavaira --> "Ha osszpakolt, kifele menet el is kaphatjuk, legalabb nekunk nem kell keresgelni"...ugy tetem mintha nem hallottam volna. Keresgeltem tovabb. A haverom el is ment a boltbol, en meg a cuccokkal a penztaroshoz mentem, akit valamennyiere ismertem. Megkertem, hogy tegyem be mindent a raktarba, es majd egszer visszajovok erte, maikor tiszta lesz a levego. Bementunk a raktarba, amikor a kameran lattuk, hogy akik meg akartak tamadni, elindultak a raktar fele. A tulaj bezarta az ajtot, en meg a hatso ajtot tartottam, mert azt nem lehetett bezarni...elkezdtek dorombolni rajta. A hatso ajtot beszakitotta egy kis helyen a kinti faszi...teljes parazas volt (kb. olyan volt, mint a 28 hettel kesobb cimu film elejen, amikor a fertozottek akarnak bejutni a hazba)
Aztan vagas:
Egy kertvarosban vagyok nappal. Egy neger sraccal megyunk valahova, es arrol beszelgetunk, hogy a Transglobal Underground es az Asian Dub Foundation mennyire jo zenet csinalnak (almomban is angolul beszeltem)
Aztan vagas:
Hirtelen este lett, es LAcial, Noraval es Rafaellel mentunk ugyancsak azon a kertvarosi helyen. Laci es Rafael eldobta a Nando`s-os polojat, mondvan, hogy mar hasznalhatatlanul koszos, es hogy ok ezt szoktak tenni a hasznalhatatlan munkaruhaval. Befordultunk egy sarkon, ahol egy vlem egyforma magas kopasz faszi jott felenk, az arca ki volt festve. Bohoc mintaja volt: feher arc, fketevel a szaj es a szemek, haja csak oldalt, az piros szinu, es vilagitott a feje, mint vlami felkapcsolt asztali lampa. TEsomek elkialtottak magukat, hogy `Bohoc, futaaas!`...a bohoc pedig valami huly hangokat kiadva kiabalva utanunk rohant, es enegem utol is ert (megalltam, mert nem birtam futni, teljesen leblokkoltam)...aztan a bohoc ramnezett, nevetett egyet, es nyomott egy barackot a fejemre, majd elfutott a masik iranyba. Nem ertettem a dolgot.
Aztan vagas:
Egy vonaton vagyok. Mint a MAVos vonatok, amik nem ilyen 8 szemelyes fulkek, csak azok a 4 szemelyes zold ulohelyek, es a narancsos szekek. Maszkalok a szekek kozott, vagonrol vagonra. Majd talalkozom tobb ismerossel. Leginkabb Mrazinival es az o szegedi ismeroseivel. Volt egy magas srac, akivel talakoztam, es tudom, hogy ot kerestem, de nem emlkeszem ra...most az jut eszembe, mintha a kaller lett volna. Furak voltak a fenyek, nem tudom hova mehettem, vagy miert.
Aztan vagas:
Egy kertvarosban vagyok nappal. Egy neger sraccal megyunk valahova, es arrol beszelgetunk, hogy a Transglobal Underground es az Asian Dub Foundation mennyire jo zenet csinalnak (almomban is angolul beszeltem)
Aztan vagas:
Hirtelen este lett, es LAcial, Noraval es Rafaellel mentunk ugyancsak azon a kertvarosi helyen. Laci es Rafael eldobta a Nando`s-os polojat, mondvan, hogy mar hasznalhatatlanul koszos, es hogy ok ezt szoktak tenni a hasznalhatatlan munkaruhaval. Befordultunk egy sarkon, ahol egy vlem egyforma magas kopasz faszi jott felenk, az arca ki volt festve. Bohoc mintaja volt: feher arc, fketevel a szaj es a szemek, haja csak oldalt, az piros szinu, es vilagitott a feje, mint vlami felkapcsolt asztali lampa. TEsomek elkialtottak magukat, hogy `Bohoc, futaaas!`...a bohoc pedig valami huly hangokat kiadva kiabalva utanunk rohant, es enegem utol is ert (megalltam, mert nem birtam futni, teljesen leblokkoltam)...aztan a bohoc ramnezett, nevetett egyet, es nyomott egy barackot a fejemre, majd elfutott a masik iranyba. Nem ertettem a dolgot.
Aztan vagas:
Egy vonaton vagyok. Mint a MAVos vonatok, amik nem ilyen 8 szemelyes fulkek, csak azok a 4 szemelyes zold ulohelyek, es a narancsos szekek. Maszkalok a szekek kozott, vagonrol vagonra. Majd talalkozom tobb ismerossel. Leginkabb Mrazinival es az o szegedi ismeroseivel. Volt egy magas srac, akivel talakoztam, es tudom, hogy ot kerestem, de nem emlkeszem ra...most az jut eszembe, mintha a kaller lett volna. Furak voltak a fenyek, nem tudom hova mehettem, vagy miert.
jelentes
bar matol kevesebbet fogok metrozni, szerintem a koliujsagba egy londoni metron utazo embereket tipizalasat megcelzo cikket fogok irni --> mint az ajtok eseteben. Eleg nagy anyag all rendelkezesemre.
Voltam futni itt a kornyeken. Van egy focipalya/park. Hendon FC. Fura alakja van, es dombos kicsit. Mindenesetre jol esett. Leginkabb kutyakat seteltattak, vagy futottak mogottem az emberek (megelozni nem tudtak :) ). Csak nincs idom futni, mert szinte minden nap zarasig vagyok, ejjel nem mehetek, munka elott meg egyelore nem vagyok kepes futni...de majd talan rakenyszeritem magam.
most eppen azon vagyok, hogy par filmrol tobbet tudjak meg...amiknek a plakatjat lattam a metro aluljarokban:
Adulthood
Gone baby gone
Hancock
ja, es persze nincs meg eleg penzem es idom arra, hogy elmenjek ilyen helyre...de penteken vmi iszonyat dnb buli lesz a belvarosban:
http://www.fabriclondon.com/club/listings.php
Voltam futni itt a kornyeken. Van egy focipalya/park. Hendon FC. Fura alakja van, es dombos kicsit. Mindenesetre jol esett. Leginkabb kutyakat seteltattak, vagy futottak mogottem az emberek (megelozni nem tudtak :) ). Csak nincs idom futni, mert szinte minden nap zarasig vagyok, ejjel nem mehetek, munka elott meg egyelore nem vagyok kepes futni...de majd talan rakenyszeritem magam.
most eppen azon vagyok, hogy par filmrol tobbet tudjak meg...amiknek a plakatjat lattam a metro aluljarokban:
Adulthood
Gone baby gone
Hancock
ja, es persze nincs meg eleg penzem es idom arra, hogy elmenjek ilyen helyre...de penteken vmi iszonyat dnb buli lesz a belvarosban:
http://www.fabriclondon.com/club/listings.php
2008. június 16., hétfő
fenti konyha es ejjeli busz
Tegnap elmentunk a Trafalgar Square-re. Turista voltam…teny, eleg szep, es nagy. Tegnap este en maradtam a legtovabb…fenti konyha. Nem tunt neheznek, cask mindenkit meg kell varnod mert te mosogatod el az osszes edenyt. Vegul 0:20/ra vegeztem is. Esti busz à nem tema. N5 a neve. Le kell inteni, mert maseppen nem all meg. (Laci azt mondta, hogy ejjeli buszon nem ajanlott az emeleten utazni, csak ha sokan vannak. Ott szokott a balhe lenni...hat lesz alkalmam megismerni ezt is, mert csutortoktol inkabb buszozni fogok...olcsobb...fele annyi penz, viszont dupla annyi ido...de hat raerek:) ). Kar, hogy nem tudtam, pontosan mikor kell leszallnom…megkerdeztem ket csajt, hogy mikor vagyunk Golders Greenben. Mondtak hogy majd szolnak. Odaertunk, szooltak, en meg megkoszontem es ultem tovabb…erre megint megboknek, hogy “hey…it`s Golders Green`…ja, igen, tudom, valaszoltam, csak nekem az meg nem tul jo. Viszont onna tudom kb. Merre kell leszallni. Le is szalltam ket megalloval hamarabb. Setalgattam. Egy kereszt utcat kellett keresnem…megyek. Nezem a terkepet…fasza, tulmentem…mert termeszetesen az utca, ami nekem kellett (
De nem gond. Vegul hazaertem vmikor fel ketto utan.
Ma egy kis parkozas. Ha szar ido van, akkor museum. Plusz nyitunk egy bnakszamlat nekem hogy jojjon a cash befele. Este sorozes lenne a brazilokkal, mert Roni megy el egy masik Nando`s-ba dolgozni…csak nehezen megy, mert holnap meg melo…majd meglatjuk meg.
2008. június 15., vasárnap
fontos
Ja igen. Van brit telefonszamom. Barki netan kitevedne a nyaron, hivhat ha eppen nem dolgozom:
+44 75 229 362 63
+44 75 229 362 63
yellow and black taxi cab
Csutortok:
A repules nem volt rossz, de nem is egy `egbe szoko` elmeny. Felszalltunk, nekinyomodsz a szeknek, neha kis razkodas. Kozben Korai Oromot hallgattam, talan ezert tunt ilyen lazanak (tehat a Korai mindenfele repulest nyugtatova tesz…J.
Lecsekkoltam, semmi gond. Eppen csak annyi, hogy a fulem az út soran folyamatosan ki- es bedugult…aztan estig nem is dugult ki a bal fulem, eleg szar volt alig hallani emberi hangot vele, viszont kaptam cserebe egy kedves kis alap hatterzugast. Remek. Elmentunk Laciekhoz, eppen csak egy ora kell hozza. A kornyek nem rossz J Az uton volt ket lada egymasra fektetve es egy ujsagpapir rajta…itt a piros hol a piros, csak epp a yardok megzavarhattak a fonokot, mert amikor visszafele jottunk, akkor mar ott toltak paran a hazardjatekot. London tenyleg k%rvanagy, szo szerint es atvitt ertelemben is.
Lakas:
A lakas tok jo. A kornyek is. Van a szomszedban egy Tesco, kaja es egyeb fogyasztasi cikkek megoldva. Metroval benn vagyok 25 perc alatt. Korrekt. Itt most 8an lakunk. 3 magyar velem egyutt( Moni, Jozsi, en), egy ausztral (James), egy angol csaj, egy cseh (Jacob), egy srac es egy csaj, akiket nem tudom milyen nemzetiseguek, veluk alig talalkoztam meg.
Pentek:
Cinema Store es a Soho, avagy Keep it Green
Penteken volt masfel oram, kineztem a Sohoba. Laci mondta, hogy majd figyeljek, ne tevedjek el. Ugyanmar, soha nem szoktam…amig az ember ertelmesen szerkesztett utcakkal tallkozik. De itt minden megy mindenfele. Kis utca itt, egy nagyobb fuves park ott. Setalgattam erre/arra. Ami rengeteg van emberen kivul itt, az a konyvesbolt es a hangszerbolt. Egymast erik. Talaltam egy boltot. A neve Cinema Stre…hat ott minden van. Rengeteg jo konyv filmekrol, a filmrol, filmplakatok, szuvenirek (pl. Indiana Jones kalap, kis jatekbabuk kulonobozo filmekbol)…a szakdolgozathoz siman ossze lehetne hozni anyagot…most szerintem ujragondolom a szakdolgozat temat. Valogatok onnan egy/ket temaba vago konyvat majd. Ja, a kirakatban pedig egy 2008-as Futurama nagyfilm van. Tk. Ezt lattam meg eloszor, ezert mentem be. Megneztem neten, es az imbd szerint az UK relesaed date junius 30…jun 30, vaaa, es itt meg mar eredeti csomagolasban elerheto (persze 30-a utan is, mert nem moziforgalmazasra megy a film, hanem DVD-re. Itt inkabb a datumon van a hangsuly…mert rendben hogy neten megvan, de igy…vagy elneztem volna a datumot, mindegy)
Setalgatok tovabb, leulok a Soho Square-en, ott eppen filmet forgatnak. Operator, egy szkriptes csaj, es a szereplok tevekenykednek, egy kozeli korfarht-ot tolnak eppen. Tovasetalok. A Cafe Bohemian elott ul egy srac es ket csaj, megszolitanak, mert rajtuk zold polo van, es rajtam is, raadasul az enyemre ra van irva, hogy Keep it green!...vidam 5 masodperces talalkozas: Hey man! Look at! The same colour! Of course, keep it green! Mosolygunk, ha nem lennek meglepodve, akkor talan le is ultem volna mellejuk egy sorre…talan majd par het mulva termeszetes lesz ez is.
OOO, amikor este hazamentem, jott egy punkszeru faszi, teleaggatva minden szar femmel zenet hallgatott….es igen, megvan hat az emberunk…a fejhallgatobol NOIZECORE, vagy vmi TERRORCORE szolhatott…bizony, innetol nem fogok poenkodni ezzel a zenevel. Van piaca.
Szombat:
Szombaton elvileg szabadnapos lettem volna, de aztan csak be kellett menni (igy ugrott a Campden Town/ba tervezett kirandulasom, na majd legkozelebb), a lenti a konyhat csinalni…na, az nem semmi. Mosogatsz, takaritasz, sutod a csirket, burgert, szarnyat, kukoricat, mikor mit. Azt se tudod hol a fejed, csak jonnek a dolgok…aztan jon egy ures fel ora, amikor ugy tunik, hogy nincs kulonosebb dolgod, akkor lehet behozni a lemaradast. Este meg kapkodas, hogy elerd a metrot.
Tegnap rohanok hogy elerjem a metrot. Leszaladok, eppen elmegy, az utolso metro meg nem visz el haza, haarabb van a vegallomasa. Nem gond, felhivom Lacit. Csak itt nincs terero, de ha meg felmegyek, akkor lehet hogy Laciek mar lementek a masik metrohoz à ergo nem tudom felhivni, hogy mi legyen, mert nincs terero neki sem, es a metrot is lezarjak, vagyis benn ragadok a belvarosban ejszakara (amit azert most meg nem reszesitek elonyben). A, mondom, nem tema, elmegyek Golders Green-ig, aztan majd gyalogolok. Laci kozben leugrott az en metro/peronpomhoz is, ad kajat, megemliti, hogy busszal is mehetek majd tovabb. Zsiiiiir.
Elmegyek Golders Greenig (Keep it Green!), ott egy buszsofor eppen egy seggreszeg arcot probal kitessekelni az egyik buszbol, tole megkerdezem, hogy merre menjek à 210/es buszt keressem…ok, csak merre? Allok egy zebranal, amikor pont elmegy a 210-es busz…hopp, futas csak utana. Elkapom, egy holgz pont addig megy, amig en, csatlakozom hozza es hipp/hopp 0:45-re mar itthon is vagyok.
A Sohoban pentek es szombat este mentem a metrohoz, ejfel utan. Sok ember, mindenki megy a jardan, egy valszeg homokos srac rozsakat arul az egyik szorakozohely elott, sorban allnak, a ki tudja milyen hely elott. Kicsit megelenkul a hangulat…persze most is sok ember van, mint nappal volt, csak nappal az emberek sorozgetnek, munkba/bol mennek/jonnek, mas a mentalitas, bar az oltozkodes nem oskban kulonbozik J
Ami az emberket illeti, hat itt tenyleg mindenki mas. Mas a ruha, mas a stilus, mas a borszin. Viszont minenki vallalja, amilyen, es az emberek meg sem lepodnek, az egyszeru tolerancia es a totalis erdektelenseg van az emberek arcan (hogy belul hogy vannak, azt ugye nem tudhatom), ami azert neha egy-egy osszetalkozott tekintetben es mosolyban megtorik.
Ma vasarnap van. Este 8tol tolom a fenti konyhat, delutan 5re bemgyek a Sohoba, Laci akkor vegez, majd 8ig elutjuk az idot vhogy.
Ja, igen. Elnezest mindnekitol, ha nem kuldtem emailt, de nem nagyon tudok. Ez a blogbejegyzes is ugz szuletik, hogy begepelem wordbe, aztan gyorsan beillesztem majd a blogszerkesztobe à szarozik a net itt. Amikor leindul a gep, akkor erzekeli a wireless-t, aztan hopp 5 perc es szetkapcsol, de ugy, hogy nem tud tovabb csatlakozni, hiaba probalom. Ha viszont ujrainditom a gepet, akkor megint minden jo --- 5 percig. Az ETRben az atlagomat sztem print srceen/- fogom megnezni, mert mire megszamolnam, addigra szetszakadna.
Na, majd jelentkezem. Sztem ezt a ketnapos beirast fogom tolni. Legalabb lesz leirni valo, meg amig a net szarakodik, addig ez a preferalt megoldas.
See ya!
2008. május 19., hétfő
beschäftigt
na ja.
június 5-ig szünetelünk (nem mintha mostanában olyan sok friss bejegyzés lenne...)
addig meg napközben postrock (Explosions in the Sky; Pozvakowski, Marionette ID, Dub Trio);
éjjel pedig elektro (Redeyes, Patife, Concord Dawn, Chemical Brothers)
a tanulás mellé...
június 5-ig szünetelünk (nem mintha mostanában olyan sok friss bejegyzés lenne...)
addig meg napközben postrock (Explosions in the Sky; Pozvakowski, Marionette ID, Dub Trio);
éjjel pedig elektro (Redeyes, Patife, Concord Dawn, Chemical Brothers)
a tanulás mellé...
2008. április 29., kedd
adf punkara
Végre végre végreeee!
Már, hogy vártam, hogy megjelenjen ez is...kevés zenei albumot szoktam előre várni hónapokkal (eddig csak a The Bees és a Chemical Brothers esetében volt...és persze az ADF Tank albumát is)
És most az Asian Dub Foundation új albummal örvendeztett meg minket. A 2008-as album címe a Punkara címet viseli.
Korrekt anyag...sőt...mennyiségileg ez a korong sem fog kevesebbet forogni mint az Enemy of the enemy, vagy a Tank.
Kellemes break és elektromos gitár...kicsit több világzenei motívummal, valamint az elhagyhatatlan MC-kkel.
Köszi srácok! Tartjátok magatokat!
Már, hogy vártam, hogy megjelenjen ez is...kevés zenei albumot szoktam előre várni hónapokkal (eddig csak a The Bees és a Chemical Brothers esetében volt...és persze az ADF Tank albumát is)
És most az Asian Dub Foundation új albummal örvendeztett meg minket. A 2008-as album címe a Punkara címet viseli.
Korrekt anyag...sőt...mennyiségileg ez a korong sem fog kevesebbet forogni mint az Enemy of the enemy, vagy a Tank.
Kellemes break és elektromos gitár...kicsit több világzenei motívummal, valamint az elhagyhatatlan MC-kkel.
Köszi srácok! Tartjátok magatokat!
2008. április 28., hétfő
Skol Beats
sok lesz
Hajjaj.
Megint eltelt egy hét. Már annyi minden történik, hogy követni sem lehet.
Korai koncert, BME-alkotóhét, workshop, Irie Maffia, aztán meg vizsgák, A-Skillz, a Mákdarálóember.
Közben meg jó lenn hazamenni, mert ápr 5 óta nem tiszteltem meg Tiszakécskét jelenlétemmel.
Szóval most a ló másik oldalára dőltünk. Nem hogy nem tudnék közölni semmit...már-már túl sokat kellene közölnöm...most is viszaganyagot kellen írni...megyek is...váááá...
uhh.
Megint eltelt egy hét. Már annyi minden történik, hogy követni sem lehet.
Korai koncert, BME-alkotóhét, workshop, Irie Maffia, aztán meg vizsgák, A-Skillz, a Mákdarálóember.
Közben meg jó lenn hazamenni, mert ápr 5 óta nem tiszteltem meg Tiszakécskét jelenlétemmel.
Szóval most a ló másik oldalára dőltünk. Nem hogy nem tudnék közölni semmit...már-már túl sokat kellene közölnöm...most is viszaganyagot kellen írni...megyek is...váááá...
uhh.
2008. április 21., hétfő
foca
Te jó ég, ma mekkora foci volt.
Először úgy tűnt, hogy nem is leszünk ki. Elsőként talán, mióta itt játszom, egyetlen cserénk volt. Tény, hogy kifáradtunk.
Hiányoztak a nagy öregek a koli-csapatból, de olyan jól jött ki minden. Felszabadultan tudtunk focizni, én úgy éreztem, mindenki a saját helyén.
Első percekben megfogtuk az ellenfelet, és vezettünk is. Aztán gyorsan kaptunk kettőt. Egész korrektül szűrt a középpálya. Mármint jó volt látni, hogy bár egy emberen mindig túlvitte az ellenfél a labdát (egy testcsellel pl.), de addigra mindig érkezett vki és segített.
Plusz végre sikerült úgy ellőnöm a labdát, ahogy eddig csak ritkán sikerült, és kilőttem a bal hosszút. A labda szépen ment a betonon, mintha zsinóron húzták volna, és tényleg minden gyorsan összejött.
Aztán sokáig 2:2 volt az állás. Tomi jól védett, mi meg fáradtunk. A második félidőben volt kapufám (egy bal, és egy felső - ami úgy lett, hogy a kapus elé raktam a lábam, és onna majdnem visszapattant a kapuba), Peti is csomószor helyzetbe került...inkább csak kontrázgattunk. Aztán fél perccel a vége előtt végre nem mi kaptunk gólt...lepasszoltam Tominak a labdát, és bár nehézkesen, de túljutott a kapuson labdástul együtt. Ez a lényeg.
Jót játszottunk. Egy csapat részének éreztem magam, ahol felszabadultam játszhattam, középpályán, nem kaptam állandó instrukciókat, hogy mit csináljak, és korrektül teljesítettem a pályán. Még ilyet.
Először úgy tűnt, hogy nem is leszünk ki. Elsőként talán, mióta itt játszom, egyetlen cserénk volt. Tény, hogy kifáradtunk.
Hiányoztak a nagy öregek a koli-csapatból, de olyan jól jött ki minden. Felszabadultan tudtunk focizni, én úgy éreztem, mindenki a saját helyén.
Első percekben megfogtuk az ellenfelet, és vezettünk is. Aztán gyorsan kaptunk kettőt. Egész korrektül szűrt a középpálya. Mármint jó volt látni, hogy bár egy emberen mindig túlvitte az ellenfél a labdát (egy testcsellel pl.), de addigra mindig érkezett vki és segített.
Plusz végre sikerült úgy ellőnöm a labdát, ahogy eddig csak ritkán sikerült, és kilőttem a bal hosszút. A labda szépen ment a betonon, mintha zsinóron húzták volna, és tényleg minden gyorsan összejött.
Aztán sokáig 2:2 volt az állás. Tomi jól védett, mi meg fáradtunk. A második félidőben volt kapufám (egy bal, és egy felső - ami úgy lett, hogy a kapus elé raktam a lábam, és onna majdnem visszapattant a kapuba), Peti is csomószor helyzetbe került...inkább csak kontrázgattunk. Aztán fél perccel a vége előtt végre nem mi kaptunk gólt...lepasszoltam Tominak a labdát, és bár nehézkesen, de túljutott a kapuson labdástul együtt. Ez a lényeg.
Jót játszottunk. Egy csapat részének éreztem magam, ahol felszabadultam játszhattam, középpályán, nem kaptam állandó instrukciókat, hogy mit csináljak, és korrektül teljesítettem a pályán. Még ilyet.
2008. április 14., hétfő
2008. április 13., vasárnap
a jövőben jártam
A jövőben jártam. A személyszállítás hasonló volt, mint a Futurama-ban, kis szellőzőszerű csövek, járatok, amiben az emberek fekvő helyzetben gyorsan eljuthatnak a céljukhoz. Egy ilyenben voltam én is. Aztán valamiért megálltam, és úgy gondoltam, hogy kiszállok a csőből. Valahogyan ki tudtam rúgni egy paneldarabot, és mit sem törődve a 10 méteres magassággal, egyszerűen leereszkedtem a földig. Olyan, volt, mintha a kezeim nyúltak volna meg: kapaszkodtam a csőbe, és lassan nyúló kezem leengedett a földre.
Lent egy régi piros Opel Astra jött értem, benne ült egy kosztümös öreg nő, aki siettetett. Nem tudtam ki ő, de beszálltam. Egy kis viskóig autóztunk, ami tulajdonképpen egy üres szobából állt, kivéve egy óriási tükröt a fajhoz támasztva. A nő odalépett, és valami szöveget írt a tükörre. Ki tudja milyen okból, de a nő pánikba esett. Oldalra hajtotta fejét, hallgatózott, majd menekülésre bírt engem is.
Kinn az autónál már négyen voltunk (Az öreg nő, Janka, egy ismeretlen és én). Ahogy visszafordultunk, láttuk, hogy ott áll egy hóember. Egyikünk meggyújtott egy molotov koktélt, és hozzádobta a hóemberhez, akinek ez nem ártott, és visszahajította az autónkra. (A moltov koktélos rész kicsit megzavart, mintha időbeli ugrások lettek volna az álomban, sőt, nem tudni, ki mit csinált. Mert egyszer a hóemberhez vágtuk a molotov koktélt, de olyan volt, mintha az inkább hozzánk szállt volna, és én megint a hóember felé hajítottam, mire a többiek csak annyit mondtak: „Te nem vagy normális, most van neki egy fegyvere ellenünk…” Ilyesmi.)
A hóember kis ponttá zsugorodott, ahogyan elautóztunk egy földúton. Vidéken voltunk, a tájon nem látszott iparosítás nyoma. Kietlen volt, sem házak, sem állatok, nulla élet. Kiderült, hogy egy kisgyereket keresünk. Elautózunk egy pajtaszerűség mellett (az a tipikus észak-amerikai pajta), ahol megpillantottuk a srácot. Azonban a nő azt mondta a volán mögött, hogy sajnos nem tudunk megfordulni, fizikailag képtelenség, és találni kell egy útelágazást, ahol ezt megtehetjük (rendkívül furcsa volt, hogy láttad a célt, amit kerestél, és most csak távolodsz tőle, nem tudván előre, hogy mikor térhetsz oda vissza; és vajon ott lesz-e még akit kerestél).
Találtunk egy vasúti átkelőt. Azonban a vonat nem a sínen ment, hanem az mellett a földúton, és inkább valami nagyteljesítményű útépítő járműnek tűnt. Janka egy siklóval játszott, folyton megfogta a sikló farkát, megvárva, hogy az visszafordulva támadjon rá, majd ekkor elengedte. Ott megfordultunk, majd vissza a pajtához. Tisztább lett a kép: egy olyan terület volt, ahol egy lakóépület állt, mellette a pajta, ami közelebbről nézve inkább valamilyen régebbi gyárépület lehetett, rajta pedig valami termék, vagy családi vállalkozás nem működő neoncsöves felirat.
Azonban a gyereket nem találtuk.
Ennyi.
2008. április 3., csütörtök
miami vice
Napos területen voltam. Ellátogattam Mátéékhoz. Máté, Ádám és egy lány laktak egy közös albérletben (feltételezem az került így be, hogy Mátéék el tudták adni a házukat, és máshová költöznek nemsokára). A ház ez hatemeletes épület legfelső emeletén volt. Sarokterasszal rendelkezett. Máté épp elindult valahova. Ádám pedig kidobta a zokniját az ablakon, hogy Máté azt is vigye magával, majd az alsónadrágját is. Majd ő átöltözött, és elment a lakásból. Én meglepődtem a gatya-kidobástól, ezért gyorsan kiszaladtam az üvegajtón az erkélyre, hogy lássam, mi történik. Akkor láttam, hogy egy biciklis fejére esett, aki megállt, körülnézett, felém pillantott. Én időben visszahúzódtam, leskelődtem, mivel folytatja a bicajos. Ő csak állt, nézett a fenti emeletek felé, és közben telefonált. Hirtelen óriási paranoia tört rám. Azon gondolkodtam, hogy mi lesz, ha a rendőrséget hívja, akik kijönnek. Bejönnek, átnézik a lakást, és füvet találnak a lakásban, engem meg lekapcsolnak, holott közöm nincs az egészhez, csak most én vagyok egyedül a lakásban. Paráztam, nem tudom miért, kivittem a táskámat az erkélyre, ott láttam, hogy a szomszédos hatodik emeleten valami fiatal üzletemberek grillpartit tartanak. Aztán visszasétáltam a belső térbe. Már régóta szólt az Explosion in the Sky egyik albuma. Féltem. A szervezetemben volt marihuána, de nem ebben a lakásban került bele. Azon gondolkodtam, hogy a rendőrséggel ezt hogy fogom elhitetni.
Észrevettem, hogy amíg kimentem az erkélyre, addig kinyílt a bejárati ajtó. Gyorsan odarohantam, és becsaptam, majd megpróbáltam bezárni. Amíg ezzel szerencsétlenkedtem, addig mind a három lakó hazajött.
Hirtelen elszállt a paranoiás érzés. Leültünk a nappaliban. Máté mutatott valami fémüdítős dobozt, amibe egy hajlított drót volt beleerősítve (a benti végén egy fekete kis műanyag nyúl volt, külső vége mint valami antenna). Ezzel töltötte fel a lemerült elemeit (feltételezve azt, hogy a mai napon töltöttem fel az összes ceruzaelem-akksimat).
Ádám belekezdett annak magyarázatába, hogyan működik ez a feltöltő. Hirtelen valamilyen észak-amerikai nagyváros lezárt utcáján voltunk. Körülöttünk nagy tömeg, és ezt a dobozból készült feltöltőt használták az emberek. Olyan volt, mint valami fesztivál, amit ennek a feltöltő feltalálása alkalmából tartottak.
Kb. ennyi is.
2008. április 2., szerda
make sure
Megint túl sok lett a teendő. Sorrendbe kell állitanom az elkészitésre váró témákat:
1. Cikk - Aperura.hu
2. Workshop - Endümión és Pygmalion szinopszis és forgatókönyv
3. Filmes műhely - Grand Café - Robert Sheckley:Védelem novellájából szinopszis és story board elkészitése
4. Mozgó-kép-szinház (mindkét fórumon)
5. Megtalálni Vili laptopján a hoszú "i" betűt...
....mindezt két héten belül? Talán tényleg lenn kéne maradni egy hétvégére Szegeden, és leülni megcsinálni a fentieket.
Ja, és még a filmeket is megnézni...huhh. Ez az április gyilkos lesz, más szempontból is. De talán megtérül.
1. Cikk - Aperura.hu
2. Workshop - Endümión és Pygmalion szinopszis és forgatókönyv
3. Filmes műhely - Grand Café - Robert Sheckley:Védelem novellájából szinopszis és story board elkészitése
4. Mozgó-kép-szinház (mindkét fórumon)
5. Megtalálni Vili laptopján a hoszú "i" betűt...
....mindezt két héten belül? Talán tényleg lenn kéne maradni egy hétvégére Szegeden, és leülni megcsinálni a fentieket.
Ja, és még a filmeket is megnézni...huhh. Ez az április gyilkos lesz, más szempontból is. De talán megtérül.
2008. március 31., hétfő
domino
Járjon hát csodájára ország-világ.
A mezőhegyesi domino- és kártyavár építő contest alkotásaiban gyönyörködhetünk:
1. Neu-Bauhaus
2. A hatalom gótikus tornya
3. Letisztult alapon barokkos kivitelezés
4. Shogun Piatnik
A mezőhegyesi domino- és kártyavár építő contest alkotásaiban gyönyörködhetünk:
1. Neu-Bauhaus
2. A hatalom gótikus tornya
3. Letisztult alapon barokkos kivitelezés
4. Shogun Piatnik2008. március 30., vasárnap
Zug 'n' Bier
A vonaton ezt találtam az ablak alatti támaszkodó, papírtartó alsó részén. Mi ez, ha nem sörnyitó...?
Ismét csak beigazolódott: olyan nincs, hogy valami, nem sörnyitó.
Szóval, csak bátran az üveges sörökkel, ha valaki a "Putyin-bosszúja" típusú vonatokkal szándékozik közlekedni.
Have a rail-trip, have a bottle of beer!
2008. február 7., csütörtök
elágazás
Ez is eljönne?
Mostanában nem írtam, nem értem rá. Inkább futottam este, minthogy le kelljen ülnöm. Aztán persze ettől függetlenül, sőt, mintha okozattá válna a testmozgás ---> egyáltalán nem vagyok felszabadultabb, gondolatoktól nehezebben érek a zuhany alá.
Az elmúlt hét igen zsúfoltra sikeredett, és megkockáztatom hogy életem eddigi legjobb hetének mondhatom. Minden ami fontos számomra, az volt ez a 5-6 nap.
Mintha mintát vettek volna belőlem, és egy pipettából megvizsgálnák az emberi életet, amit aztán ezzel jellemeznek.
Kicsit hivatalosan pedig: annyi minden van tervben, hogy követni sem lehet. Meglehetősen célorientáltnak kell lenni az elkövetkezendő hónapokban. Maradjnuk ennyiben.
Summa summarum: a blog meglehet, hogy átalakul inkább álmok és képek jegyzékévé...
Ki tudja?
Mostanában nem írtam, nem értem rá. Inkább futottam este, minthogy le kelljen ülnöm. Aztán persze ettől függetlenül, sőt, mintha okozattá válna a testmozgás ---> egyáltalán nem vagyok felszabadultabb, gondolatoktól nehezebben érek a zuhany alá.
Az elmúlt hét igen zsúfoltra sikeredett, és megkockáztatom hogy életem eddigi legjobb hetének mondhatom. Minden ami fontos számomra, az volt ez a 5-6 nap.
Mintha mintát vettek volna belőlem, és egy pipettából megvizsgálnák az emberi életet, amit aztán ezzel jellemeznek.
Kicsit hivatalosan pedig: annyi minden van tervben, hogy követni sem lehet. Meglehetősen célorientáltnak kell lenni az elkövetkezendő hónapokban. Maradjnuk ennyiben.
Summa summarum: a blog meglehet, hogy átalakul inkább álmok és képek jegyzékévé...
Ki tudja?
2008. január 30., szerda
húha
Huhh.
Most kicsit kivagyok. Mármint lejöttem Szegedre. Eddig otthon voltam. Nem mondom hogy jó volt vagy rossz volt.
Csak más.
Ingerszegényebb.
Lejövök, erre csak érnek a különböző hatások. Szerencsésen felidegesítettem magam. Vagyis nem. Nem ideges lettem, inkább egy régebbről ismerős érzés kerített hatalmába. A Belenyugvás. Vagy nevezzük máshogy, tök mindegy.
Valami, amit régebben megfogadtam, hogy nem úgy csinálok, és most megint csak ellent mondok magamnak. Hú, most betelt a pohár.
A poharam.
-
"Védd magad bástyákkal, és ellenállsz az ostromlókkal szemben.
Védd magad vizesárokkal, és védve leszel a fenyegetők ellen.
Védd magad áthatolhatatlan falakkal, és meglátod, az utánpótlástól, és segítőktől is megvéded magad!"
-
Vannak ezek az elfojtások.
Elfojtva.
-
Megveregetném a vállamat, ha - hogy magamat idézzem - nem figyelne annyi kamera itt a kórteremben.
-
Szomfa.
Most kicsit kivagyok. Mármint lejöttem Szegedre. Eddig otthon voltam. Nem mondom hogy jó volt vagy rossz volt.
Csak más.
Ingerszegényebb.
Lejövök, erre csak érnek a különböző hatások. Szerencsésen felidegesítettem magam. Vagyis nem. Nem ideges lettem, inkább egy régebbről ismerős érzés kerített hatalmába. A Belenyugvás. Vagy nevezzük máshogy, tök mindegy.
Valami, amit régebben megfogadtam, hogy nem úgy csinálok, és most megint csak ellent mondok magamnak. Hú, most betelt a pohár.
A poharam.
-
"Védd magad bástyákkal, és ellenállsz az ostromlókkal szemben.
Védd magad vizesárokkal, és védve leszel a fenyegetők ellen.
Védd magad áthatolhatatlan falakkal, és meglátod, az utánpótlástól, és segítőktől is megvéded magad!"
-
Vannak ezek az elfojtások.
Elfojtva.
-
Megveregetném a vállamat, ha - hogy magamat idézzem - nem figyelne annyi kamera itt a kórteremben.
-
Szomfa.
2008. január 24., csütörtök
álom
Azért ez most megint lejegyzésre sikeredett:
Tegnap este egy házibuliban voltam. Ismerősök talán csak Dani meg Ági voltak. Azt kezdtem fejtegetni Daninak, hogy öngyilkos szeretnék lenni. Ő ellenezte a dolgot, de nem abban az értelemben, ahogy gondolnánk. Válasza az volt, hogy nem lehetek öngyilkos, akkor inkább megöl engem.
Én elkezdtem mondani, hogy hogyan csonkítanám meg magam, Dani meg mindig überelte:
- Levágom a nagylábujjam!
- Igen? Jól van, én meg levágom a lábadat!
És belegyeztem. Dani fogott egy meglehetősen nagynak tetsző kést és nekiesett a bal lábamnak.
Nem vágta le, de tisztességesen "körülmetélte", és ennek megfelelő tekintélyes vértócsa keletkezett a padlón. Az emberek nem értették a dolgot.
És én sem. A láblevágás arra ment volna ki, hogy elvérezzek, de nem véreztem tovább, mindazonáltal nem tudtam rendesen menni a bokám körül húzódó mély vágástól.
Aztán nekitámaszkodtam egy radiátornak, Ágival beszélgettem valami hétvégi buliról, sörfesztiválszerű dologról (tegnap a Mars tér mellett sétáltam, és eszembe jutott, amikor Ágival a sörfeszten sétáltunk, innen lehet ezen vonatkozás), az álmomban együtt voltunk.
Ez a buli olyan volt, mintha egy átlátszó falakból álló épület lenne a TIK mellett.
Én mondtam, hogy hazamegyek. És a következő képben a tiszakécskei Fő úton húztam a lábamat hazafelé.
De nem értem haza.
Valahogy Békéscsabára kerültem, és Balázzsal elmentünk egy múzeumba, ahol nem akartak beengedni a véres lábam miatt. Balázs csak értetlenül nézett rám (vagyis inkább megvetéssel), amikor elmeséltem neki az egész öngyilkosos sztorit.
Kb ennyi.
Az egészben az a furcsa, hogy egyáltalán nem riadtam fel, minden természetesenk tűnt. Hogy én akarom, hogy levágják a lábam bokától, még a többi ember rémülete sem ébresztett fel.
A másik furcsaság: elmeséltem egy álombeli eseményt egy álombeli kontextusban. Talán az lett volna csak a legjobb, ha Balázsnak azt mesélem el, hogy az egész lábvágást álmodtam.
Kár, hogy nem, lehet törökedni rá, be jó lenne: cél elérni, hogy álmomban álmodjak, és azt a z álmot álmomban elmeséljem valakinek.
Tegnap este egy házibuliban voltam. Ismerősök talán csak Dani meg Ági voltak. Azt kezdtem fejtegetni Daninak, hogy öngyilkos szeretnék lenni. Ő ellenezte a dolgot, de nem abban az értelemben, ahogy gondolnánk. Válasza az volt, hogy nem lehetek öngyilkos, akkor inkább megöl engem.
Én elkezdtem mondani, hogy hogyan csonkítanám meg magam, Dani meg mindig überelte:
- Levágom a nagylábujjam!
- Igen? Jól van, én meg levágom a lábadat!
És belegyeztem. Dani fogott egy meglehetősen nagynak tetsző kést és nekiesett a bal lábamnak.
Nem vágta le, de tisztességesen "körülmetélte", és ennek megfelelő tekintélyes vértócsa keletkezett a padlón. Az emberek nem értették a dolgot.
És én sem. A láblevágás arra ment volna ki, hogy elvérezzek, de nem véreztem tovább, mindazonáltal nem tudtam rendesen menni a bokám körül húzódó mély vágástól.
Aztán nekitámaszkodtam egy radiátornak, Ágival beszélgettem valami hétvégi buliról, sörfesztiválszerű dologról (tegnap a Mars tér mellett sétáltam, és eszembe jutott, amikor Ágival a sörfeszten sétáltunk, innen lehet ezen vonatkozás), az álmomban együtt voltunk.
Ez a buli olyan volt, mintha egy átlátszó falakból álló épület lenne a TIK mellett.
Én mondtam, hogy hazamegyek. És a következő képben a tiszakécskei Fő úton húztam a lábamat hazafelé.
De nem értem haza.
Valahogy Békéscsabára kerültem, és Balázzsal elmentünk egy múzeumba, ahol nem akartak beengedni a véres lábam miatt. Balázs csak értetlenül nézett rám (vagyis inkább megvetéssel), amikor elmeséltem neki az egész öngyilkosos sztorit.
Kb ennyi.
Az egészben az a furcsa, hogy egyáltalán nem riadtam fel, minden természetesenk tűnt. Hogy én akarom, hogy levágják a lábam bokától, még a többi ember rémülete sem ébresztett fel.
A másik furcsaság: elmeséltem egy álombeli eseményt egy álombeli kontextusban. Talán az lett volna csak a legjobb, ha Balázsnak azt mesélem el, hogy az egész lábvágást álmodtam.
Kár, hogy nem, lehet törökedni rá, be jó lenne: cél elérni, hogy álmomban álmodjak, és azt a z álmot álmomban elmeséljem valakinek.
2008. január 23., szerda
demagóg
Messzire is lehet menni.
Vajon milyen jelentéseket társíthatok a ballag kifejezésnek.
Természtesen igeként használandó: mint valaki lassan, ráérősen járkál, láthatólag nincs késésben, és szívesen megáll, hogy egy lehulló falevelet, vagy egy pocsolyát tengernek néző hangyacsapatot vizsgáljon meg.
Mégis mi lenne ha a ballag szót személyhez kötnénk. Eszembe jutott, hogy ha valakinek Balla a vezetékneve, akkor lehet használni a ballag szót. Képzeljük el a ballagot, mint valamit terméket (ami lehet fizikai, vagy mentális konstrukció). Ez a ballag nem más, mint egy eredmény. Egy Balla vezetéknevű egyén cselekedete, sajátos jellemvonásai, alkotásai (akár mentális, akár fizikai ).
Nos, így már máshogy tekinthetünk a ballag szóra.
Én is szoktam ballagni, valamint ballagni. Vagy én inkább erősködöm?
Hoppá Mindjárt meccs lesz.
Tessék követni
Hajrá Hungária!
Vajon milyen jelentéseket társíthatok a ballag kifejezésnek.
Természtesen igeként használandó: mint valaki lassan, ráérősen járkál, láthatólag nincs késésben, és szívesen megáll, hogy egy lehulló falevelet, vagy egy pocsolyát tengernek néző hangyacsapatot vizsgáljon meg.
Mégis mi lenne ha a ballag szót személyhez kötnénk. Eszembe jutott, hogy ha valakinek Balla a vezetékneve, akkor lehet használni a ballag szót. Képzeljük el a ballagot, mint valamit terméket (ami lehet fizikai, vagy mentális konstrukció). Ez a ballag nem más, mint egy eredmény. Egy Balla vezetéknevű egyén cselekedete, sajátos jellemvonásai, alkotásai (akár mentális
Nos, így már máshogy tekinthetünk a ballag szóra.
Én is szoktam ballagni, valamint ballagni. Vagy én inkább erősködöm?
Hoppá Mindjárt meccs lesz.
Tessék követni
Hajrá Hungária!
ülés
Na igen, a fene se gondolná, hogy ilyen székek is vannak... de hol is? Megfejtéseket a szerkesztőség címére várjuk.
2008. január 22., kedd
kedvelt mondatok
Valamiért eszembe jutottak ezek a mondatok, szókapcsolatok, és muszáj őket leírnom (talán majd valahova be is építeni a későbbiekben):
1. Ah, midőn a Napot figyeltük kövéredni a horizonton,
nem gondoltuk még akkor bűneink ily' közeli megtorlását.
2. ...aztán csak belelőtt egyet a tetembe, biztos, ami biztos. [a csak értelmezése: mint aki hezitál, hogy lőjön-e bele, hiszen már egyéb módon is végzett az említett objektummal, de végül lő még egyet, nem árthat...]
3. -...akár sárkányok is lehettek - tűnődött a gyíkokra tekintve.
Nekem egybeolvasva most valahogy jobban tetszik....nesze neked narrativitás
(Talán meg kéne próbálkozni ilyen kósza mondatokból összerakni valami történetet.)
1. Ah, midőn a Napot figyeltük kövéredni a horizonton,
nem gondoltuk még akkor bűneink ily' közeli megtorlását.
2. ...aztán csak belelőtt egyet a tetembe, biztos, ami biztos. [a csak értelmezése: mint aki hezitál, hogy lőjön-e bele, hiszen már egyéb módon is végzett az említett objektummal, de végül lő még egyet, nem árthat...]
3. -...akár sárkányok is lehettek - tűnődött a gyíkokra tekintve.
Nekem egybeolvasva most valahogy jobban tetszik....nesze neked narrativitás
(Talán meg kéne próbálkozni ilyen kósza mondatokból összerakni valami történetet.)
napi téma
Holnap van az utolsó vizsga elvileg. (Kommunikációelmélet) De már mintha kezdenék fáradni.
Februárban lefektetek magam elé egy-két feladatot, amit pár hónap alatt véghez is szeretnék vinni.
Az egyik a koli-dokumentumfilm elkészítése. Egyelőre csak próbálok képeket alkotni a fejemben, kevésbé a konkrét megvalósításon gondolkodom. A sítábor kezdetéig a forgatókönyvnek kész kell lennie, ott úgysem foglalkozom vele, így ha visszajövök, mondhatni letisztultan olvashatom át a lejegyzett ötleteket.
A másik egy Robert Sheckley-novella kisfilmes adaptációja. Talán az lenne a szerencsés, ha azt a tavaszi szünetben tudnánk megvalósítani. Tulajdonképpen nincs sok mindenre szükségem: Máté az egyedüli szereplő (bár még Máté nem tud róla), rajta kívül egy hang kell, valamint egy lakás szobája. Véleményem szerint pár nap alatt le is lehet forgatni a dolgot. (Már ha készítek egy kellemes story boardot a forgatókönyv mellé...)
Az volna csak az iagzán mulatságos, ha ez a kisfilm hamarabb elkészülne, mint hogy a workshopos filmjeimet kézhez kapjam (jó lenne már azokat is birtokolni).
Harmadik: Szerintem megírom tisztességesen a workshopos dokumentumfilmtervemet, bár annak kevésbé használható, de egy jó kis vicces írás még kihozható belőle, majd közlöm.
Hasonló ötletem támadt az egykori mozgóképelemzés óra feladatára is: rendbe szedem a Mikszáth-novella cyberpunkos változatát, hogy olvashatóvá válhasson, ne csak asszociációs ötlethalmaz legyen számomra.
Egyre csak környékez mostanában a fogyasztói kultúra problémája. Egy csomó mindent írtam fel magamnak, hogy jó lenne beszerezni (kb 6-7 dolog, amiből viszont 2-3 megvalósítható), de ehhez azért kellene a jövő félévi ösztöndíj is :-P
By the way, ösztöndíj - ösztönösen rálépek a pragmatika mezejére, hogy holnap kevésbé legyen jelen a szerencsefaktor.
Februárban lefektetek magam elé egy-két feladatot, amit pár hónap alatt véghez is szeretnék vinni.
Az egyik a koli-dokumentumfilm elkészítése. Egyelőre csak próbálok képeket alkotni a fejemben, kevésbé a konkrét megvalósításon gondolkodom. A sítábor kezdetéig a forgatókönyvnek kész kell lennie, ott úgysem foglalkozom vele, így ha visszajövök, mondhatni letisztultan olvashatom át a lejegyzett ötleteket.
A másik egy Robert Sheckley-novella kisfilmes adaptációja. Talán az lenne a szerencsés, ha azt a tavaszi szünetben tudnánk megvalósítani. Tulajdonképpen nincs sok mindenre szükségem: Máté az egyedüli szereplő (bár még Máté nem tud róla), rajta kívül egy hang kell, valamint egy lakás szobája. Véleményem szerint pár nap alatt le is lehet forgatni a dolgot. (Már ha készítek egy kellemes story boardot a forgatókönyv mellé...)
Az volna csak az iagzán mulatságos, ha ez a kisfilm hamarabb elkészülne, mint hogy a workshopos filmjeimet kézhez kapjam (jó lenne már azokat is birtokolni).
Harmadik: Szerintem megírom tisztességesen a workshopos dokumentumfilmtervemet, bár annak kevésbé használható, de egy jó kis vicces írás még kihozható belőle, majd közlöm.
Hasonló ötletem támadt az egykori mozgóképelemzés óra feladatára is: rendbe szedem a Mikszáth-novella cyberpunkos változatát, hogy olvashatóvá válhasson, ne csak asszociációs ötlethalmaz legyen számomra.
Egyre csak környékez mostanában a fogyasztói kultúra problémája. Egy csomó mindent írtam fel magamnak, hogy jó lenne beszerezni (kb 6-7 dolog, amiből viszont 2-3 megvalósítható), de ehhez azért kellene a jövő félévi ösztöndíj is :-P
By the way, ösztöndíj - ösztönösen rálépek a pragmatika mezejére, hogy holnap kevésbé legyen jelen a szerencsefaktor.
2008. január 21., hétfő
szerelmem, Hiroshima
Tudható, hogy nem szoktam szentimentalizálni. Főleg, mivel ilyen szó nincs is...na, nem szoktam érzelgős lenni (legalábbis a maszkon innen nem), de hát akkor is: ez egy elragadó arc véleményem szerint (Emanuelle Riva színésznő látható a képen).
álom
Szóval.
Ez most megintcsak súlyos vízióra sikeredett.
Az egész úgy kezdődött, hogy felszálltam egy Pesti buszra, és Lakiteleken leszálltam, ott fürdőnadrágba teremtem, és beleugrottan egy úszómedencébe, de gyorsan tovább is álltam, mert a buszt a következő (Könyvtár előtti) megállóban el akartam kapni. Miközben igyekeztem a megállóba, előttem volt amolyan vonatjegyautomata, amin Vili küldött nekem üzenetet (eredetileg hozzá utaztam volna). Az üzenetben az állt, hogy késik a vonat 300 percet (ami eleve fura volt, hiszen én busszal mentem volna), és hogy ő nem tud fogadni, emiatt Orsival csak egyedül tudok találkozni, és hogy foglalkozzak én vele egyedül (az egészet nem értem utólag, de ott minden olyan természetes volt, miért találkozzak Orsival pl.?), és emlékszem, hogy ezt írta: "Majd neked kell "Jerry Springfield-ezni" Orsit. Ezt meg aztán mégképp nem vágom.
De végülis felértem Pestre. Vili meg ott volt. Három táska volt nálam a délutáni órákban (a felutazásom este történt - kis napszak-zavar). A túra- a hátomon, a fekete táska a bal kezemben, valamint egy újonnan vásárolt.
Villamosoztunk. A táskát leraktam magam mellé. Egy olasz fickó mellettem bliccelt, ellenőrök jöttek. A szél kifújta a kezembeől a jegyet, de végül többszöri próbálkozás után még a levegőben elkaptam, itt magára hagytam a táskát. Aztán az olasz fickó elkezdett feleselni az ellenőrökkel, végülis leszálltak az egyik megállóban. Amikor elindult volna a villamos, akkor láttam, hogy nincs meg az új táska. Vilivel leugrottunk, és mint a Biciklitolvajok filmben, amikor üldözik a tolvajt, mindig csak egy sarkon eltűnő embert láttunk. Kettéváltunk.
Az egész terület fura volt. Kis belváros, több szinten kis utcák, labirintusszerű járatok.
Mintha egy egyetemi épületben futott volna be a tolvaj. Követtem. Egy nagy előadóban találtam magam. Hallgatók várták az oktatót. Én meg hozzájuk szóltam. Egy srác felállt, nehogymár egy ilyen fiatal oktassa őket. Én meg mondtam, hogy ez van, ha nem tetszik, ki lehet menni, vizsgám meg megbeszéljük. (Volt még valami konkrét párbeszédünk, de nem emlékszem már rá a fenébe is, pedig világosan emlékszem álombeli mosolyomra).
Aztán innen is kimentem. Vissza a labirintusjáratba. Találkoztam Vili bátyjával, majd Vili is jött. Nem találtuk meg a táskát.
Feltételezem, hogy felridathattam, vagy valamilyen szinten felébredhettem, mert a következő álomrész vizualitásában, hangultaában megegyezett az előzővel.
A szotir viszont egészen más volt. Maga voltam az ördög. Még sosem voltam valami megtestelült gonosz álmaimban. Láthatatlanul repkedtem ide-oda. Az emberek nem vettek észre, valamit kerestem. Aztán berepültem egy irodaszerű épületbe (abba, amin a nyáron dolgoztunk a Lövőház utcában, tisztán elmékszem az utcára). Ott fiatal nők és pár férfi rajzolgatott, agyagot mintáztak. Én beszálltam az ablakon, és szinte bámultam az első padban ülő lányt. Nem volt bennem rossz érzés, láthatatlan voltam. Mégis volt valami rossz benne. Mintha rámnéztek volna az emberek, nem pedig át rajtam. És akkor hozzájuk szóltam:
- Ti láttok engem?
- Hogyne látnánk. Berepültél az abalakon.
- Oké. Akkor ne ijedjetek meg, én most elmegyek. - szóltam, és kihátráltam az ablakon, és elszálltam. Amikor felrepültem a levegőbe, már más volt az alattam levő táj. Hasonló az első epizódbeli egyetemrészhez, labirintusszerű kis utcák, nagy XVIII. századi épületek, zárt udvarokkal. De én mindent láthattam. EGyre magasabbra szálltam, és nem tudtam megkapaszkodni.
Nem volt teljesen kontrolálhattalan a lebegésem, de nem akartam ilyen magasra kerülni. Aztán irányíthatóvá vált valamennyire ez az egész. Ereszkedni kezdtem, villamoskábelektől kértem nagyobb segítséget,m hogy lentebb haladhassak. Amikor leértem, láttam, hogy pár járókelő babkocsit tol, és a felső vezetékekhez csatlakozta, mint valami trolibusz, vagy villamos...teljesen megbénultak, mintha nem kaptak volna több energiát a mozgásuk folytatásához.
Még történt valami kisebb dolog ott a labirintusokban, visszatért egy olyan kis sikátor, amitől másik álmomban már féltem, most is bekukkantottam oda, de nem láttam semmit, továbbsétálgattam.
Aztán ténylegesen felébredtem.
Ez most megintcsak súlyos vízióra sikeredett.
Az egész úgy kezdődött, hogy felszálltam egy Pesti buszra, és Lakiteleken leszálltam, ott fürdőnadrágba teremtem, és beleugrottan egy úszómedencébe, de gyorsan tovább is álltam, mert a buszt a következő (Könyvtár előtti) megállóban el akartam kapni. Miközben igyekeztem a megállóba, előttem volt amolyan vonatjegyautomata, amin Vili küldött nekem üzenetet (eredetileg hozzá utaztam volna). Az üzenetben az állt, hogy késik a vonat 300 percet (ami eleve fura volt, hiszen én busszal mentem volna), és hogy ő nem tud fogadni, emiatt Orsival csak egyedül tudok találkozni, és hogy foglalkozzak én vele egyedül (az egészet nem értem utólag, de ott minden olyan természetes volt, miért találkozzak Orsival pl.?), és emlékszem, hogy ezt írta: "Majd neked kell "Jerry Springfield-ezni" Orsit. Ezt meg aztán mégképp nem vágom.
De végülis felértem Pestre. Vili meg ott volt. Három táska volt nálam a délutáni órákban (a felutazásom este történt - kis napszak-zavar). A túra- a hátomon, a fekete táska a bal kezemben, valamint egy újonnan vásárolt.
Villamosoztunk. A táskát leraktam magam mellé. Egy olasz fickó mellettem bliccelt, ellenőrök jöttek. A szél kifújta a kezembeől a jegyet, de végül többszöri próbálkozás után még a levegőben elkaptam, itt magára hagytam a táskát. Aztán az olasz fickó elkezdett feleselni az ellenőrökkel, végülis leszálltak az egyik megállóban. Amikor elindult volna a villamos, akkor láttam, hogy nincs meg az új táska. Vilivel leugrottunk, és mint a Biciklitolvajok filmben, amikor üldözik a tolvajt, mindig csak egy sarkon eltűnő embert láttunk. Kettéváltunk.
Az egész terület fura volt. Kis belváros, több szinten kis utcák, labirintusszerű járatok.
Mintha egy egyetemi épületben futott volna be a tolvaj. Követtem. Egy nagy előadóban találtam magam. Hallgatók várták az oktatót. Én meg hozzájuk szóltam. Egy srác felállt, nehogymár egy ilyen fiatal oktassa őket. Én meg mondtam, hogy ez van, ha nem tetszik, ki lehet menni, vizsgám meg megbeszéljük. (Volt még valami konkrét párbeszédünk, de nem emlékszem már rá a fenébe is, pedig világosan emlékszem álombeli mosolyomra).
Aztán innen is kimentem. Vissza a labirintusjáratba. Találkoztam Vili bátyjával, majd Vili is jött. Nem találtuk meg a táskát.
Feltételezem, hogy felridathattam, vagy valamilyen szinten felébredhettem, mert a következő álomrész vizualitásában, hangultaában megegyezett az előzővel.
A szotir viszont egészen más volt. Maga voltam az ördög. Még sosem voltam valami megtestelült gonosz álmaimban. Láthatatlanul repkedtem ide-oda. Az emberek nem vettek észre, valamit kerestem. Aztán berepültem egy irodaszerű épületbe (abba, amin a nyáron dolgoztunk a Lövőház utcában, tisztán elmékszem az utcára). Ott fiatal nők és pár férfi rajzolgatott, agyagot mintáztak. Én beszálltam az ablakon, és szinte bámultam az első padban ülő lányt. Nem volt bennem rossz érzés, láthatatlan voltam. Mégis volt valami rossz benne. Mintha rámnéztek volna az emberek, nem pedig át rajtam. És akkor hozzájuk szóltam:
- Ti láttok engem?
- Hogyne látnánk. Berepültél az abalakon.
- Oké. Akkor ne ijedjetek meg, én most elmegyek. - szóltam, és kihátráltam az ablakon, és elszálltam. Amikor felrepültem a levegőbe, már más volt az alattam levő táj. Hasonló az első epizódbeli egyetemrészhez, labirintusszerű kis utcák, nagy XVIII. századi épületek, zárt udvarokkal. De én mindent láthattam. EGyre magasabbra szálltam, és nem tudtam megkapaszkodni.
Nem volt teljesen kontrolálhattalan a lebegésem, de nem akartam ilyen magasra kerülni. Aztán irányíthatóvá vált valamennyire ez az egész. Ereszkedni kezdtem, villamoskábelektől kértem nagyobb segítséget,m hogy lentebb haladhassak. Amikor leértem, láttam, hogy pár járókelő babkocsit tol, és a felső vezetékekhez csatlakozta, mint valami trolibusz, vagy villamos...teljesen megbénultak, mintha nem kaptak volna több energiát a mozgásuk folytatásához.
Még történt valami kisebb dolog ott a labirintusokban, visszatért egy olyan kis sikátor, amitől másik álmomban már féltem, most is bekukkantottam oda, de nem láttam semmit, továbbsétálgattam.
Aztán ténylegesen felébredtem.
2008. január 18., péntek
2008. január 17., csütörtök
mappa
A minap a kezem, vagy inkább a lábam ügyébe akadt a mappám a z íróasztal alatt. MEgosztom hát ezirányú kreativitásomat is, akinek nem lenne elég még belőlem....
2008. január 16., szerda
hajrá
Hajrázás szó sem kerülte el figyelmem.
Feltételezem, hogy a hajrá szó, a hajrázás szóból lett, és nem fordítva.
Vajon van köze a hajrázásnak a haj rázáshoz?
Mi is a hajrázás?
A hajrázás jelentését két részre bonthatjuk, a cselekvés alanya szerint:
1. Aki drukkol, tevékenyem szurkol a versenyzőjének, csapatának. Éppen nem vesz részt a harcban. Foglalhat helyet a nézőtéren, kispadon, azonban kevésbé foglal helyet, mint inkább toporogva várja a verseny kimenetelét. Fanatikus lehet csak, aki hajrázik. Aki nyugodt, az csak szurkol, aki hajrázik, az buzdít, erőszakos, követeli a győzelmet a versenyzőtől, nem kívánja azt. Neki ez jár. A hajrázásból csöpög az agresszió.
2. A versenyző, aki a hajrázást véghez viszi. Teljesítményét növelő morálra tesz szert. Ennek a morálváltozásnak a forrása több érből csörgedez (belső motiváció - elégedettség beteljesítése; külső motiváció - a fizikai díj elnyerése, a hajrázás másik ágensének (lásd 1.) kedvére tenni...). A lényeg egy: az a mentális orgazmus, amit szerencsés esetben a versenyző kap.
Ha a 1. hajrázás agresszió, akkor ez merő inverze, a tiszta kéj.
Hogyan kapcsolható össze a haj rázásával?
Az elsővel könnyű párhuzamba állítani. Az agresszió. Az ember üvölt, beszól, ordít, az ökle után a fejét rázza.
Érdekes összeütközés van a fenti logika és a Ferencváros kopasz hajrázói között.
Mondhatni kielégíthetetlen.
Feltételezem, hogy a hajrá szó, a hajrázás szóból lett, és nem fordítva.
Vajon van köze a hajrázásnak a haj rázáshoz?
Mi is a hajrázás?
A hajrázás jelentését két részre bonthatjuk, a cselekvés alanya szerint:
1. Aki drukkol, tevékenyem szurkol a versenyzőjének, csapatának. Éppen nem vesz részt a harcban. Foglalhat helyet a nézőtéren, kispadon, azonban kevésbé foglal helyet, mint inkább toporogva várja a verseny kimenetelét. Fanatikus lehet csak, aki hajrázik. Aki nyugodt, az csak szurkol, aki hajrázik, az buzdít, erőszakos, követeli a győzelmet a versenyzőtől, nem kívánja azt. Neki ez jár. A hajrázásból csöpög az agresszió.
2. A versenyző, aki a hajrázást véghez viszi. Teljesítményét növelő morálra tesz szert. Ennek a morálváltozásnak a forrása több érből csörgedez (belső motiváció - elégedettség beteljesítése; külső motiváció - a fizikai díj elnyerése, a hajrázás másik ágensének (lásd 1.) kedvére tenni...). A lényeg egy: az a mentális orgazmus, amit szerencsés esetben a versenyző kap.
Ha a 1. hajrázás agresszió, akkor ez merő inverze, a tiszta kéj.
Hogyan kapcsolható össze a haj rázásával?
Az elsővel könnyű párhuzamba állítani. Az agresszió. Az ember üvölt, beszól, ordít, az ökle után a fejét rázza.
Érdekes összeütközés van a fenti logika és a Ferencváros kopasz hajrázói között.
Mondhatni kielégíthetetlen.
álom
Tegnap megint fura álmom volt.
Egy hegy belsejében voltunk hatan-heten. A hegy belseje mégis olyan volt, mint egy könnyen omló homokbánya. Labirintus. XIX. századi emberek voltunk, és egy számomra emlékezetlen expedíción vettünk részt.
Volt velünk 2 keleti kisfiú, az egyik Satyajit Ray, a másik Mizoguchi Kenji. Ők hozták utánunk, vagy előttünk a csomagokat. Furcsa volt, hol volt náluk csomag, hol nem. Össze-vissza futkorásztak körülöttünk, és sokkal kisebbnek hatottak, mint kellett volna.
Omlásveszély terelt minket utunkon. Egyre inkább úgy tűnt számomra, hogy célunk sincs, hacsak az nem, hogy kijussunk innen.
Ez a labirintus nem volt zárt rendszerű. Úgy értem, gyakran lehetett kinézni a hegy oldalán, ahol óriási dzsungel terült el a végtelen horizonton.
Omlás itt- balra fordul. Omlás ott- jobbra fordul, nem arra nem lehet, visszafordul az előző elágazásig. Véget nem érő barangolás volt, ahol számomra a kétségbeesés vetett ágyat; a többieken nem látszott semmi ilyen.
Aztán egyszer Mizoguchi előre szaladt a járatba, egy kicsi emelkedőn. Omlás előlről. Ordítottunk neki, elindultunk felé, de közénk is omlott a homok. Aztán visszanéztünk, és láttuk, hogy óriási porfelhő indul el felénk a korábban már megtett út felől.
Mintha csak generálná az agyam a kétségbeesés intenzitását: eddig fel sem tűnő két oldaljáratot láttunk, ám, onnan is csak a törmelékfelhő szabadult ránk. Érdekes módon nem miattam aggódtam, hanem folyamatosan csak a kis Kenji járt az eszemben.
Mielőtt azonban elért volna ez is, meghallottam az óra csörgését. Ki tudja mióta csörgött...csak most, vagy az óra csengése alkotta volna meg azt a két (korábban fel nem fedezett járaton) felénk áramló porfelhőt?
Egy hegy belsejében voltunk hatan-heten. A hegy belseje mégis olyan volt, mint egy könnyen omló homokbánya. Labirintus. XIX. századi emberek voltunk, és egy számomra emlékezetlen expedíción vettünk részt.
Volt velünk 2 keleti kisfiú, az egyik Satyajit Ray, a másik Mizoguchi Kenji. Ők hozták utánunk, vagy előttünk a csomagokat. Furcsa volt, hol volt náluk csomag, hol nem. Össze-vissza futkorásztak körülöttünk, és sokkal kisebbnek hatottak, mint kellett volna.
Omlásveszély terelt minket utunkon. Egyre inkább úgy tűnt számomra, hogy célunk sincs, hacsak az nem, hogy kijussunk innen.
Ez a labirintus nem volt zárt rendszerű. Úgy értem, gyakran lehetett kinézni a hegy oldalán, ahol óriási dzsungel terült el a végtelen horizonton.
Omlás itt- balra fordul. Omlás ott- jobbra fordul, nem arra nem lehet, visszafordul az előző elágazásig. Véget nem érő barangolás volt, ahol számomra a kétségbeesés vetett ágyat; a többieken nem látszott semmi ilyen.
Aztán egyszer Mizoguchi előre szaladt a járatba, egy kicsi emelkedőn. Omlás előlről. Ordítottunk neki, elindultunk felé, de közénk is omlott a homok. Aztán visszanéztünk, és láttuk, hogy óriási porfelhő indul el felénk a korábban már megtett út felől.
Mintha csak generálná az agyam a kétségbeesés intenzitását: eddig fel sem tűnő két oldaljáratot láttunk, ám, onnan is csak a törmelékfelhő szabadult ránk. Érdekes módon nem miattam aggódtam, hanem folyamatosan csak a kis Kenji járt az eszemben.
Mielőtt azonban elért volna ez is, meghallottam az óra csörgését. Ki tudja mióta csörgött...csak most, vagy az óra csengése alkotta volna meg azt a két (korábban fel nem fedezett járaton) felénk áramló porfelhőt?
régen láttalak
Érdekes, hogy a magyarban nyelvtanilag ellentétes kifejezések is jelenthetik ugyanazt - és nem az irónia használatára gondolok.
"Régen láttalak" - "Régen NEM láttalak"
Mivel találkozunk itt?
Régen láttalak - Van egy múltbeli időpont. Akkor láttalak utoljára. Itt egy időpontra/vagy időszakra gondolunk, amikor láttalak, de az lezárult már. Alapjában véve 3 időnk van itt:
1. Amikor láttalak téged régen. Együtt voltunk, találkoztunk. De aztán:
2. Elváltunk, és már nem láttalak téged.
3. Most újra látlak. Ezzel a pillanattal lezárul a 2. időszak, és elkezdődik az 1. időszak, de immár a jelenben.
Régen NEM láttalak - létezik egy idő-intervallum, ami úgy telt el, hogy nem láttalak. Mondhatni, régóta nem láttalak, régen volt az az idő, amikor láttalak téged. A fenti csoportosításból ez a 2. időszakra vonatkozik.
Ebből adódóan a Régen NEM láttalak kifejezést preferálhatom csak, ha arra gondolok, hogy a nyelv minél egyszerűbben akarja kifejezni magát. Bár nyelvtani egységekből többet használ, mégis kevesebb időt ölel fel ez a szerkezet az újbóli összetalálkozásunkig.
"Régen láttalak" - "Régen NEM láttalak"
Mivel találkozunk itt?
Régen láttalak - Van egy múltbeli időpont. Akkor láttalak utoljára. Itt egy időpontra/vagy időszakra gondolunk, amikor láttalak, de az lezárult már. Alapjában véve 3 időnk van itt:
1. Amikor láttalak téged régen. Együtt voltunk, találkoztunk. De aztán:
2. Elváltunk, és már nem láttalak téged.
3. Most újra látlak. Ezzel a pillanattal lezárul a 2. időszak, és elkezdődik az 1. időszak, de immár a jelenben.
Régen NEM láttalak - létezik egy idő-intervallum, ami úgy telt el, hogy nem láttalak. Mondhatni, régóta nem láttalak, régen volt az az idő, amikor láttalak téged. A fenti csoportosításból ez a 2. időszakra vonatkozik.
Ebből adódóan a Régen NEM láttalak kifejezést preferálhatom csak, ha arra gondolok, hogy a nyelv minél egyszerűbben akarja kifejezni magát. Bár nyelvtani egységekből többet használ, mégis kevesebb időt ölel fel ez a szerkezet az újbóli összetalálkozásunkig.
mély
Azon gondolkodtam a minap, hogy a mély szónak több szinten értelmezhető ellentétpárja is akad. Az egyik a magas. Ugyebár valami mélyen van, akkor más magasan helyezkedne el. Mindazon által a két helyzet között félúton akad egy másik ellentéte is a mélynek, ami a sekély szóval illethető.
Őrült eszmefuttatás csak itt kezdődött el. Hiszen ezáltal a magas és a sekély szó egyazon intervallumban foglal helyet (mint a mély ellentéte), így továbbgördítve ezt a súlyos sziklát jöhetünk rá a következtetésre, miszerint ha tudásunk sekélyesnek bizonyulna, akkor az csak azt jelentheti, hogy mi magas szinten műveljük, tehát nincs félnivalónk.
Go figure!
Őrült eszmefuttatás csak itt kezdődött el. Hiszen ezáltal a magas és a sekély szó egyazon intervallumban foglal helyet (mint a mély ellentéte), így továbbgördítve ezt a súlyos sziklát jöhetünk rá a következtetésre, miszerint ha tudásunk sekélyesnek bizonyulna, akkor az csak azt jelentheti, hogy mi magas szinten műveljük, tehát nincs félnivalónk.
Go figure!
2008. január 11., péntek
2008. január 1., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
